2025. szeptember 12., péntek

Ausztria, Kaprun és közvetlen környéke - nagy beszámoló, SzG3


Kaprun egy község Ausztriában, Salzburg tartományban, a Zell am See -i járásában . A szomszédos Zell am See várossal együtt a "Zell am See-Kaprun" turisztikai célpontként és síterepként szerepel. Kaprun abban különbözik nagyobb szomszédjától a tónál (Zell am See), hogy egész évben hozzáférést biztosít a Kitzsteinhornhoz a 3029 méteres tengerszint feletti magasságban található Top of Salzburg kilátóval és a gleccser síterülettel, amely októbertől májusig tart nyitva. Sajnos  az Alpok már nagyon mutatja az éghajlat változás "eredményeit", ezek a konkrét beszámolóknál már láthatóak lesznek, sajnos.
?agával Kaprunnal nem foglalkozom, egy szállodákkal, panziókkal teli téli-nyári üdülőváros, hatalmas autós forgalommal. Inkább az itt látható, tényleg nagyszerű látványosságokról fogok írni. Meg néhány olyan helyről, amelyek érdekesek lennének, ha valaki pont Kaprunban választana turisztikai támpontot magának. Na az van rengeteg. Én általában nem ilyen helyeken szoktam letelepedni, hanem sokkal kintebb lévő helyek közül választok, sokkal nyugalmasabbak, jobban lehet parkolni, olcsóbbak, stb. Kicsit többet kell autózni, de szerintem megéri. Most Raurisban volt a támaszpontom.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Kezdjük a két leglátványosabb helyszínnel.

1. Kaprun, Kitzsteinhorn függővasútjai és a csúcs:

 

A beszámoló fotóalbuma ITT látható

Ez volt az egyik nagyobb úti cél, ami némi hiányérzettel, de teljesült. Kaprun igen sok látványossággal szolgál, ez az egyik. Tele van a hely a legkülönfélébb kabinos, ülő és botos felvonókkal. Itt egyedül az a kérdés a számomra, hogy az Alpok jelenlegi állapota miatt ezek mennyire rentábilisak. Ugyanis felfelé haladva az látható, hogy bár ez a völgy északi kitettségű, a hóhelyzet tragikus. Régebben ez volt a helyzet (lentől felfelé): fenyvesek, törpefenyvesek (fenyér), majd a hó. Ebből a hó szinte teljesen hiányzik és most már látható az is, hogy az egész hegyoldal csupa szikla omladék. Nem tudom,  hogy mekkora hó kellene, hogy ezek felett biztonságosan le lehessen sielni. Amúgy látszott néhány maradék sípálya fehér vászonnal letakarva, de ezek eleve hóágyúsak voltak, a hóágyuk is látszódtak mellette. Az itteni hegyek zömmel 3000 m körüliek, lehet-e egyáltalán gazdaságos téli síszezont összehozni (szállás az van bőven, szerintem túl sok is, a jelenlegi helyzetet figyelembe véve).

Na de vissza a feljutáshoz. Már most leszögezem, hogy a hegycsúcs felhőben volt, ott nem lehetett látni semmit, de itt a lényeg a feljutás volt, alpi panorámát már láttam eleget (persze jó lett volna, de ez van). Az alsó állomásról két kabinos kötélpálya is megy az első állomásig: a Gletscherjet és a Panoramabahn. Én az elsővel mentem fel, a másik látszólag nem üzemelt, néha elindították, de embert nem láttam rajta. Maga a Gletscherbahn négy szakaszbó áll. Az első és a második különálló szakaszok, a harmadik és a negyedik összefüggő, van ugyan egy közbenső állomás, most itt nem állt meg a felvonó, direktben a negyedik végállomásáig ment fel egy fordítón keresztül. Ezen az állomáson van lehetőség télen leválasztani kabinokat, hogy az idáig lesiklókat direktben felvigyék a negyedik szakasz tetejére. A csúcsot leszámítva sajnos mindent lehetett látni, főleg a harmadik és negyedik szakasz alatti tragikus helyzetet. Még a korábban itt lévő gleccserből is alig maradt valami.

Felérve a negyedik szakasz tetejére még nem értünk el a legmagasabb pontig, itt egy Gletscher Shuttle nevű kis siklóra kell átszállni.

Ez felvisz a csúcs alatti komplexumhoz. Itt található többek között egy mesterséges alagút (Gipfelwelt), ami részben egy kiállítás, részben a déli oldalra néző kilátóhoz visz. Fontos figyelmeztetés (ki is van írva), lassan felfelé ha visszafelé megyünk, mert 3000 m magasan vagyunk és meredek, 25%-os az emekedő. Visszafelé bementem az ebédlőbe egy kis nasira (Fritatensuppe és egy nagy túrós rétes), úgy látszik, hogy másokat sem zavart a köd, tele volt az étterem. 

Ez után nem maradt más, mint szép lassan lecsorogni a legalsó állomásra.

Megjegyzés: ahol át kell szállni az egyik felvonóból a másikra, hatalmas területeken ki van építve játszótér, különféle boltok (komplex sportboltok is - ez azért érthető). Én is vettem három nyári pólót, egyrészt le volt árazva (nyárvég), másrészt nagyon jó volt az anyaga.

Igazából jólett volna látni a panorámát, de így sincs hiányérzetem az úttal kapcsolatban. Most voltam itt és ez volt.























2. Kaprun, Hochgebirgsstauseen:

 

A beszámoló fotóalbuma ITT látható

Most egy különleges helyre megyünk el. Ez a Magashegyi víztározók területe. Itt is a feljutás a legérdekesebb része az egésznek.

Az első képen látható házig kell felmenni autóval, azt ott le kell tenni a parkolóba, mivel csak  a helyi közlekedési eszközökkel lehet tovább menni (az egész egy építési, műszaki terület), Az első etap autóbusszal indul, amely azonnal behajt egy alagútba. Az út végig egy nyomú, így az alagutaknál mind a két oldalon áll egy-egy őr, akik irányítják a forhalmat, nehogy karambol legyen az egyes szakaszokon vagy az alagutakban. Az első alagútból kiérve jutunk el az út egyik legérdekesebb részéhez, ez a ferde sikló.:

431 méter magasságkülönbséget küzd le és 8,2 méter pályaszélessége van: Európa legnagyobb nyitott ferde liftje és a világ legnagyobb vasúti járműve és páratlan alpesi tájon működik.

A Kapruni Magashegyi Víztározók építésekor a Lärchwand lejtős felvonó volt az egyetlen módja a nehézgépek, építőanyagok és teherautók magas hegyekbe szállításának. A gátak elkészülte után Salzburg tartomány turisztikai látványosságává vált, és azóta is a Kapruni Magashegyi Víztározók vendégeinek közlekedési rendszerének része.

A teljesen felújított ferde lift akár 185 fő befogadására is alkalmas. A VERBUND így a kapruni magashegyi víztározók megközelítésének egyik fénypontja, tükrözve Kaprun lenyűgöző építészeti történetét, és így a természet és a technológia sikeres ötvözését.
(Idézetek a honlapjukról)

Feljutva a sikló tetejére újabb buszra kell felszállni. Elhúzunk az alsó tároló mellett (kicsit felülről rálátva) (Mooserboden) majd ismét behajtunk egy hosszú alagútba tovább haladva felfelé. Ezt az alsó tározót egy kissé leengedték, jelenleg a gát magasítása folyik, hogy több vizet lehessen tárolni benne.
Ez után kijutunk az alagút rendszerből és szép hosszú kanyargós úton felérünk a felső tározóhoz (Wasserfallboden), Itt visszafordulnak a buszok mi pedig elindulhaunk a gát tetején. Most eléggé ködös volt az idő, de a vége felé azért már látni lehetett a víztározót is. Közben beiratkoztam egy túrára, amely elmagyarázta a gátrendszer működését (elég bonyolult, ezért erre most nem térek ki, valamint olyan magas euró milliárdok röpködtek, hogy azokat leírni is nehéz, hiába a víz, mint energiahordozó ingyen, maga az infrastruktúra horribilis összeg. + az üzemeltetési költségek).  Viszont így bejutottam a gát belsejébe, ott egy szervízfolyosón mentünk végig és láttuk, hogy milyen szerkezetekkel ellenőrzik a gát stabilitását, valamint egyéb dolgokat. A gát másik végén abból kibújva van egy kis múzeum is, azt is érdemes megtekinteni. 


Visszatérve a busz végállomáshoz csak meg kell várni a lefelé menő buszok indulását (úgy láttam, hogy menetrend nincs, az igényekhez alkalmazkodnak). Lefelé bele botlottunk egy tehéncsordába, meg kellett várni, hogy egy mellékútra kitereljék a teheneket, de akár ez is bele tartozhat a programba.

Arra azért számítani kell, hogy a jegyár egy kissé húzós, 2025-ben 38 Euró volt egy felnőtt részére, de szerintem nagyon megéri, ilyet nem minden nap lát az ember.
















A fenti víztározókból kifolyó víz a Kapruner Ache folyócska, ez ömlik bele a következő helyszínen található szurdokba:

3. Kaprun, Sigmund Thun Klamm:

 

A beszámoló fotóalbuma ITT látható

Kaprun egy kiemelt alpesi üdülőhely, igen sok látványossággal és pénzköltési lehetőséggel szolgál. Miután én szurdok mániás vagyok (sok egyéb mániával kiegészítve), természetes, hogy ezt is megnéztem. Az első a parkolás (ez minden helyszínen felmerül, mint probléma). Itt több parkoló helyszín is van, lehet egy magasabban elhelyezkedőt is megcélozni (pld a P4-et), azok sincsenek messze a bejárattól. Szerencsére valami ok miatt itt ingyenes a parkolás. Sajnos a patakon nem lehet direk átkelni, nincs híd csak a legalsó parkolóval egy szinten, bár ez nem túl nagy kerülő. Itt lehet a jegyeket megváltani. Maga a szurdokban vezetett út egyirányú (olyan keskeny, hogy senki ne próbáljon visszafelé is ott menni). Szerencsére itt viszonylag jól oldották meg a visszautat, amikor kijövünk a szurdokból, egy szervíz útra jutunk, ahol kényelmesen vissza lehet sétálni a parkolókhoz, Ráadásul egy hídon átmegyünk a szurdok felett, innen felülről is be lehet látni a szurdokba. Amúgy ez volt a leg kényelmesebben bejárható szurdok, relatíve kevés lépcsővel.

Ahhoz képest, hogy már a főszezon vége felé jártun, irgalmatlan tömeg volt Kaprunban és itt is, kíváncsi lennék, hogy egy téli vagy nyári főidénybeli tömeget hogyan kezelnek (főleg autó forgalom szempontjából), mivel még most is akadozott a forgalom egy kicsit. A parkolókon azért már látszott, hogy ez már nem a csúcs idény. Igazából nem szeretném ezt tudni (megélni) ezért is jövök általában főidényen kívül felkapott helyekre.
















Kaprunban van egy szép nagy vár is, ezt most nem tudtam megnézni, mert zárva volt.

4. Kaprun, Burg Kaprun:

 

Kaprun nagyon sok látnivalóval várja a turistákat, az egyik ez a vár. Igazából megnézhettem volna, hogy mikor van nyitva, de a külseje amúgy is érdekelt és ha nyitva van, magnézem, ha nem, akkor nincs várnézés, láttam már eleget. Úgy is csak akkor vagyok ott amikor éppen ott vagyok, tényleg a szerencsén múlik, hogy jól járok-e. Na erről ennyit.

Amúgy néha, talán hetelnte 2-3 napon főidényben nyitva vannak. Rengeteg programjuk van, főleg várfesztiválokat rendeznek, ezekről és egyéb eseményekről a honlapjukon lehet előre tájékozódni.

Ez a hely úgy is csak egy segédprogramként volt beiktatva, ha valamelyik fő programot nem tudtam volna megnézni. Ha valaki akkor van itt, amikor nyitva vannak, a honlapon látottak alapján semmiképpen nem beszélnék le senkit.











(feltöltve a honlapjukról)
Jakobskapelle
Jakobskapelle

Ahogy a bevezetőben írtam, Kaprun Zell am See járásban fekszik, a közelsége miatt ide is gyorsan elugrottam (talán 10 km a kettő közötti távolság):

5. Zell am See:

 

Zell am See egy turisztikai központ a Zeller See mellett. Ide elsősorban a Pinzgauer Lokalbahn lefényképezése miatt jöttem. Szerencsére elég jól sikerült a dolog és a nagyvasúton is szereztem olyan villany motorvonatot, ami még nem volt meg (fotózás szempontjából). Ez után egy jót sétáltam a tó partján, majd bementem a városba (a tópart végig hozzáférhető volt, nem voltak magán telkek a paron). Van egy kis nagyon szép történelmi városmagja, most éppen piac volt a téren. Az látszik, hogy itt is teljesen ráálltak az idegenforgalomra, az internet szerint a nyári és a téli főszezonban jóval többen vannak itt a turisták, mint a helyi lakosok. 

Turisztikailag nem igazán látványos hely, azonban több napos tartózkodás esetén az elhelyezkedése miatt nagyon alkalmas kiindulópont lehet (főleg a környéken lévő rengeteg kis szálloda vagy magánpanzió, mert a városban nagyon nehéz vagy költséges a parkolás).
























A közelben (vagy nem túl nagy távolságra) még számtalan látnivaló van, ezeket inkább csak a web címük alapján tettem ide, elég rákattintani és már jön is a beszámoló (nem akartam túlzsúfolttá tenni ezt a beszámolót):

6. Sankt Johann im Pongau, Liechtensteinklamm

7. Taxenbach, Kitzlochklamm

8. Bad Gastein

9. Rauris

Vissza a főoldalra (katalógus)

Bejegyezte: dátum: Nincsenek megjegyzések:
Címkék: ,
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)