2024. május 18., szombat

Ausztria, Sigmundsherberg, Waldviertler Eisabahnmuseum, SzG3

 

Vissza a főoldalra (katalógus)

A beszámoló fotóalbuma ITT látható

Ezen a hétvégén ez volt a második vasút múzeum, amit meglátogattam. A poén az, hogy ez alapvetően tényleg egy múzeum.

A gyűjtemény a vasút történetéből a legkülönfélébb kiállítási tárgyakat tartalmazza, például történelmi berendezéseket a monarchia idejétől, a német Reichsbahnról valamint a második világháborútól az osztrák államszerződésig.
Bemutatásra kerül egy történelmi váróterem és egy diszpécser létesítmény, a jelzőszekrény, az 1880 óta létező kazánház egy pályakerékpár, kézikocsik és természetesen történelmi mozdonyok.

Sajnos itt is előkerült az a probléma, amely a vasút múzeumokban szinte mindenhol meg van, a mozdonyok a szerelő csarnokban vagy a fűtőházban szorosan egymás mellett vannak tárolva, így oldalról nem lehet normális képeket készíteni. Normális képeket általában a szabadtéren tárolt mozdonyokról lehet készíteni. Itt is ez volt, bár szabadtéri mozdony viszonylag kevés volt, a hely a múzeumra volt kihegyezve. Ezzel együtt azért nem volt rossz, hogy meglátogattam.

1. a múzeum







2. a gördülő állomány:










Vissza a főoldalra (katalógus)

2024. május 17., péntek

Ausztria, Rosenburg, Renaissanceschloss Rosenburg, SzG3

 

Vissza a főoldalra (katalógus)

A beszámoló fotóalbuma ITT látható!

Alsó-Ausztriában magyarok ritkábban kirándulnak, mivel nem olyan látványos, mint az Alpok, de mostanában többször kirándultam erre felé és azért lehet remek dolgokat találni, mint például ez a várkastély. Már a távlati megjelenése is imponáló. 

Rosenburg vára (németül Schloss Rosenburg) az alsó-ausztriai Rosenburg falu közelében, a Kamp folyó fölött magasodó szikla tetejére épült. A Kamptal Nemzeti Park területén helyezkedik el, mintegy 90 km-re északnyugati irányban Bécstől, az osztrák fővárostól. Az ország egyik legszebben megőrzött reneszánsz várkastélyainak egyike.

Történelme nagyon régre nyúlik vissza, területen az első várat a 12. században emelték, a legkorábbi írásos emlékei 1175-re nyúlnak vissza. Akkoriban a babenbergi erődítményláncolat részét képezte. A jelenlegi vár alapja és a belső udvar ebből az időből származik.

Itt is megjelent a protestáns katolikus ellentét, ebből több tulajdonos váltás is bekövetkezett,, végül 1681-ben a Hoyos család birtokába került a várkastély és azóta is ők a birtokosok. 

Rosenburgból jól kitáblázott úton jutunk el a kastélyig, ott hatalmas parkolók vannak (mellette erdei mászópálya is van - Kletterpark). A bejárat a hatalmas, lovagi tornákra kiépített udvar elején van. Itt és a mellette lévő területen aktív lovagi tornák, egyéb bemutatók ill. solymászati bemutatók vannak, ezek időpontjáról a honlapon lehet értesülni. 

Ha átvágtuk magunkat a nagy nyílt területen, elérkezünk magához a várkastélyhoz. Ez több udvarból, kertből, tornyokból áll. Az egyik kert a rózsakert, innen  a vár neve is. A várnak 13 tornya van, ami impozáns látványt nyújt. A várat csak vezetéssel lehet megtekinteni, úgy vettem észre, hogy minden egész órában van vezetés.  A várban lévő ajándékbolt és vendéglő mellett van a találkozási pont. A vezetésig azért meg lehet tekinteni több olyan helyet, ahová vezetés nélkül is be lehet menni, ilyen a nagy márványterem, a régi konyha és egy solymászati kiállítás. Lehet barangolni az udvarok és a kertek között is. Egy javaslat. Az udvarok és a járó felületek hasított kőlapokkal vannak burkolva, e miatt eléggé egyenetlen a felület, egy vékony cipőn keresztül akár kellemetlen is lehet. Érdemes egy jobb túracipőt felvenni.

Maga a vezetett túra alaposan bemutatja a várkastélyt, e miatt elég hosszú is (kb. 1 órás). Úgy vettem ki a vezetésből, hogy az összes bútor, berendezési tárgy mind eredeti, itteni származású. A második emeleten a Hoyos család személyes fegyvergyűjteményéből láthatunk pazar kiállítást.

Ha valaki erre felé jár, kifejezetten javaslom a várkastély megtekintését.
Ugyancsak javaslom a Fotóalbum megtekintését is, ott több mint 100 kép van a helyszínről.






















Vissza a főoldalra (katalógus)

2024. május 16., csütörtök

Ausztria, Maissauer Amethyst GmbH (Amethystwelt Maissau), SzG3

Vissza a főoldalra (katalógus)

A beszámoló fotóalbuma ITT látható!

Ausztriában nem sok helyben csalódtam, ez az egyik. Túlárazott, az egésznek egy lenyúlás jellege van. A Google Earth-n mindig elolvasom a véleményeket az adott helyről és zömmel nagyon pozitív vélemények voltak. Voltak persze negatív vélemények is, de ezeket főleg a kellemetlen tapasztalataim után olvastam el és láttam, hogy igazuk volt.

Lássuk a tényeket. Nekem, mint nyugdíjasnak 24,00 Euró volt a belépő díj (amúgy a normál felnőtt az 28,50 Euró/2024). Összehasonlítva a német belépő díjakkal, borzalmasan drága (Neuschwannstein 15 Euró!, Ettal - Linderhof 10 Euró, stb.). Délután érkeztem, így a bányába már csak a 16:00-s vezetésre tudtam bemenni (ugyanekkor volt  a vezetés a drágakő házban is, így azt már nem tudtam megnézni. Összesen ez a két látnivaló van). Ez a kör alakú házban volt, ahol az egész idő egy nagyon nagy részét egy vetítés tette ki, eléggé gyerekes kivitelben. Néhány kiállítási tárgyat meg lehetett még nézni, majd lementünk a bányába. Ahogy nekem kiderült, az egész bányászat abból állt, hogy egy kb. 10 m széles és kb. 10 m mély árkot ástak folyamatosan, abból került ki az ametiszt. Ennek kb. 30 m-es szakaszát lefedték és ezt mutatták be, némi kiállítási tárggyal. Nem szeretnék senkit azzal untatni, hogy eddig hány turisztikai (korábban tényleges) bányát láttam már, ez így finoman egy nudli volt. Ráadásul a bánya kijárata pont szemben volt a drágakő házzal, ahol azzal szembesültem, hogy a következő vezetés már holnap lesz.

Ennyi pénzért már össze hangolhatták volna a két helyen a vezetéseket, ha pedig a délután miatt már csak az egyik megnézhető, akkor adják kedvezményesen a jegyet. Ráadásul minden csak németül volt, angol nyelvű segédletet sehol nem láttam. 

A térképen a 6-10 sz alatti helyek olybá tűntek, hogy csak úgy oda ba...rintották volna, hogy legyen ott valami: energia platz, álom platz, stb, senkit nem érdekelt. 

A gyerekek kereshettek egy homokos helyen ametisztet, azonban ezért még külön fizetni kell. 

Rosszul szervezett, drága, főleg gyerekeknek való hely, alig mutat valami érdemlegest, lenyúlásnak tűnik az egész.

Ez az első olyan hely Ausztriában amelyet kifejezetten nem ajánlok (csak feldurrantja az agyát az ember). De hát a helyzetnek én vagyok az oka, alaposabban is utána nézhettem volna. De most talán megkímélek másokat ettől a kellemetlen élménytől. Ez van!














Vissza a főoldalra (katalógus)