Ausztria, SzG3: Várak, várkastélyok, kastélyok, várromok Ausztriában 1., SzG3

Vissza a főoldalra (katalógus)

Ausztriában igen sok vár és kastély található, ezzel nem mondok semmi újdonságot. Itt most az általunk meglátogatott helyekről számolok be, hátha tudok valakinek jó ötletet adni, hogy melyik várat vagy kastélyt tudja beilleszteni kirándulásába. ABC sorrendben fogom a helyeket bemutatni, így könnyen megtalálhatja mindenki a keresett helyet (először mindig a település nevét írom le, utána a kastély nevét, ez sokszor egybeesik, de pld Bécsben több kastély is található, ezek miatt tartom célszerűnek ezt a megoldást).

További osztrák beszámolók:

- Salzburg (és közvetlen környéke)
- Bécs (Wien)
- Grác (Graz)
- Innsbruck
- Fürstenfeld
- Güssing
- Weiz
- Batthyányok földjén
- Végig a Rába (Raab) mentén
- Tabor
- St. Martin
- Barenschützklamm, Ötschergraben
- Wachau - Nibelungengau
- Hohe Wand, Rax, Schneeberg
- Herberstein, a kastély és az állatkert
- a Stubenbergersee és környéke

- Aisterheim, a vízi vár:

Sok minden nem tudható meg e pompás kastélyról, csak annyi, hogy az első említés róla az 1150-es években történt. Ez tényleg egy klasszikus vízi vár, a víz teljesen közre fogja a négy kerek saroktornyos épületet. A megközelítéséhez néhány jó tanács. Az autópályáról ott nem lehet lemenni, ahol a leglogikusabb, az autós pihenő felől, ugyanis az odavezető út sorompóval le van zárva. Ha Bécs felől jövünk, akkor egy korábbi leágazásnál kell lehajtani. Ha már ott vagyunk a várnál, az szinte teljesen körüljárható. A gyalogjárdás résznél van egy kis kapu, amely nyitva szokott lenni és ott be lehet menni az egyik hídra és a víz felett is lehet néhány jó képet készíteni. A másik, nagyobb hídon autók jöttek-mentek a kastélyból, amiből arra következtettem, hogy ez is magántulajdonban van, nem látogatható. Ezen az oldalon a tó külső részén valami mezőgazdasági továbbképző iskola van. Nagyjából ennyi.

- Artstetten, Schloß Artstetten:

A kastély magántulajdonban van, de múzeumként is üzemel. A kastélyt I. Ferenc császár szerezte meg 1823-ban, azóta családi birtok (Hohenberg család, Sophie hercegnő is ebből a családból származott). A Duna Nibelungengau nevű szakaszánál található, a Dunától kb.6-7 km-re (további útleírás a Nibelungengau-i Duna szakaszról: ITT). . A Nibelungengau a közismert Wachau szakasz folytatása Melk után. Itt van eltemetve Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége Sophie, akiket Szarajevóban meggyilkoltak és ez szolgáltatott ürügyet az I. világháború kitöréséhez (akkor még a Nagy Háborúnak nevezték). A temetésre azért került sor itt, mivel a bécsi temetésre csak Ferenc Ferdinánd lett volna jogosult, így már a halála előtt közös kriptát készíttetett a maga és a felesége számára, hogy közös sírban nyugodhassanak. A kastélyban található a Ferenc Ferdinánd főherceg múzeum.

A kastély képét kiadták 10 Eurós címleten is (osztrák veret), amely ezüstből készült.

Nagyon szép a kastéllyal egybeépült templom is.

Schloß Artstetten

Schloß Artstetten - a kastély temploma

Schloß Artstetten - részlet a kiállításból

- Bernstein, Schloß Bernstein:

Egy újabb magyar vonatkozású kastély. Ráadásul a hely neve is szép: Borostyánkő vára. Nagyjából ezzel véget is ért a nekünk érdekes dolgok sora, mivel szálloda működik benne, nem a mi árkategóriánkban. Ősztől tavaszig pedig zárva van, így még beosonni sem lehet a területére csak kívülről fényképezni, az pedig nehéz, mert csak egy oldalról hozzáférhető.
Maga a vár igen régi eredetű, a XIII. századtól vannak feljegyzések róla. 1617-ben felrobbant a lőportorony, szinte teljesen újjá kellett építeni. A nyugati szárnyat a 17. század végén Batthyány Ádám építette. A szálloda 1953 óta működik benne.

Schloß Bernstein

- Brunnsee, Schloß Brunnsee:

Igen látványos, de nem látogatható kastély, magántulajdon. Ezzel kapcsolatban csak egy érdekességet írok le, kivételesen nem osztrák tulajdonban van! A jelenlegi tulajdonos Dr. Ferrante Lucchesi Palli, aki dédunokája Marie Caroline nápolyi hercegnőnek. Az évszázadok során gyakran változtak a tulajdonosok, szerepe volt a török elleni védelemben, a jelenlegi tulajdonosok 1837-ben szerezték meg. Fekvése ideális, hatalmas kastélyparkkal, halastavakkal.

Schloß Brunnsee

Schloß Brunnsee, halastó a kastélyparkban

- Burgau, Schloß Burgau:

Ezen a hétvégén (2013. február) tovább folytattam az osztrák várak és kastélyok feltérképezését. Az mindenesetre látszik, hogy azért ott sem fenékig tejfel az élet ezen a területen. A kastélyok jó része magántulajdonban (vagy a település tulajdonában) van, ami miatt nehezen, vagy egyáltalán nem látogathatóak. Persze van nagyon jól felhasznált kastély (már ahhoz képest, amelyek üresen állnak, mert ilyenek is vannak), ezek sport, szabadidő központok, hotelek, de mind kiváló állapotban. Visszatérve erre a kastélyra annyit tudtam meg, hogy a XIV. századig vezetik vissza a történetét, eredetileg vízi várnak, készült, erre már csak az egyik oldalon meglévő vizes árok utal. Ez a kastély is Batthyány tulajdon volt. A kastély előtti, a korábbi gazdasági épületek közötti területet Batthyány térnek (Batthyányplatz) nevezik, jó helyesírással. A kastély bejárata mellett van egy kétnyelvű emléktábla, amelyen Batthyány Lajos grófról, 1848/49-es miniszterelnökről emlékezik meg Vas megye közössége (lásd még: Körmend).
Jelenleg kiállítás van benne (elsősorban modern művészeti irányzatokkal), itt székel a helyi vöröskereszt, nyaranta koncertek vannak itt, de található házasságkötő terem is. Tehát eléggé vegyes felvágott. A kastély mellett található egy kis tó is, szabadtéri stranddal.

Schloß Burgau

- Deutschlandsberg, Burg Deutschlandsberg:

Ez a vár Deutschlandsbergben található. Miután a városra néző hegyoldalon található, igen szép kilátás van a városra és a környékre. Viszonylag nem túl egyszerű megtalálni, mivel itt a tájékoztatás már nem volt túl jó. De miután már messziről jól látható, előbb utóbb felér az ember oda. Mint azt már korábban említettem, ez a hely már a római kor előtti idők óta lakott, ezt a várban lévő kiállítás alaposan bemutatja Burgmuseum Archeo Norico). A vármúzeum a leghátsó traktusban található nagy lakótoronyban van. Itt van a vár legrégebbi része, a román kori és a gótikus szárnyak. A vár bejáratától jobbra található a reneszánsz szárny a bástyatoronnyal. A reneszánsz szárnyban jelenleg kastélyszálló található. A kaputól balra a lovagszárny van, itt most vendéglő van. A vár területén még vannak rendezvénytermek is, valamint esküvői rendezvényeket is szerveznek. most térjünk vissza a kiállítási részhez. Itt alulról felfelé haladva a római kortól (ill. az azt megelőző korokból) levő leleteket mutatnak be. Ahogy haladunk felfelé úgy haladunk az időben is előre. Van itt fegyverkiállítás és üvegtárgyakat is bemutatnak. Fel lehet menni a tetőre is, innen kőrpanorámában gyönyörködhetünk.

a vár

kilátás a várudvarról

a vár

kilátás a tetőteraszról

a vármúzeum

- Deutschlandsberg, Schloß Frauenthal:

Deutschlandsbergben és körülötte több kastély és vár található. Az idő rövidsége miatt nem tudtam mindet felkeresni, így úgy döntöttem (az ahogy puffan úgy esik szellemében), hogy amelyet könnyen megtalálok, azt megtekintem, amit nem, az kimarad, talán egy későbbi időpontban be tudom iktatni. Mivel ez a kastély már az országútról látszott és kivételesen tábla is mutatta, így még a város előtt betértem ide.
Maga a hely nagyon régi, a római korra vezetik vissza (ez az egész városra igaz). Érdekesség, hogy ellentétben az utóbbi időkben meglátogatott helyekkel, még a jelenleg Szlovéniában találhatóknál is, amelyek gyakorlatilag német nyelvterületűek voltak az I. VH-ig, ez a rész pont a bajor - szláv területek határánál volt található, ezért sokáig kétnyelvű volt. A hely neve régies helyesírással (Vraundorf) Vidéki asszony volt. Később a hely St. Ulrich nevet kapta. Többszöri tulajdonos csere után a Liechtenstein család tulajdona lett, akik most is a kastély tulajdonosai. Rövid ideig a Batthyány család tulajdonában is volt. A kastélyt az 1969 é 1970 között helyreállították, jelenleg mezőgazdasági és élelmiszer pari iskola működik benne. Az iskola nevében felbukkan a St. Martin (Szent Márton) név is, ez úgy látszik, hogy egy hálózat neve, mivel több olyan kastélyban lévő iskola nevében már előkerült, ahol valamilyen rövidtávú, de hasznos oktatás folyik (elsősorban háztartási, mezőgazdasági és élelmiszer ipari ismeretek és mindig az iskola nevének a legvégére teszik oda ezt a kiegészítést). Elég sok kastély tartozhat hozzájuk, mert csak ezen kis területen több ilyenbe belefutottam.
A kastély parkjából kialakítottak egy hatalmas golfpályát (vagy még területeket is csatoltak hozzá?), ami igen dekoratív és szép. Jó sokan golfoztak rajta.

Schloß Frauenthal

a kastély parkja

a golfpálya

- Dürnstein, Burgruin Dürnstein:

Ez a várrom a Duna Wachaui szakaszánál található, az É-i oldalon (további útleírás a Wachau-i Duna szakaszról: ITT). A várrom magasan a városka és a Duna felett van, kb. 25-30 perces viszonylag meredek kaptatóval érhetjük el. Amúgy egy jelentéktelen várrom lenne (leszámítva a gyönyörű kilátást), ha nem tartozna hozzá egy igen fontos és érdekes esemény. Ebben a várban töltötte rabságát 1193-ban Oroszlánszívű Richárd angol király, akit Bécsben fogtak el, amikor a harmadik keresztes hadjárat után vissza akart utazni Angliába. V. Lipót osztrák herceg fogta el. Ez után elég zavaros a történek, melynek a végén az aktuális pápa (III. Celestin) kiközösítéssel fenyegette meg V. Lipótot, aki átengedte ezek után a királyi rab őrzését a VI. Henrik német-római császárnak, aki végül is 150.000 ezüst márka váltságdíjért elengedte.

Burgruin Dürnstein

Burgruin Dürnstein - kilátás a Dunára

Persze egyéb dolgok is történtek erre felé: 1741-ben francia és bajor csapatok jelentek meg a vár alatt. A leleményes polgárok kályhacsöveket tettek ki a várfalra, mintha ágyúcsövek lettek volna. A francia-bajor egyesített csapatok, látva a nagy harci készülődést, sürgősen visszavonultak.
A várat Mátyás király is ostromolta 1477-ben, de csak második kísérletre, hét év múlva vette be.
Itt zajlott le a dürnsteini csata is 1805-ben (november 11.). Napóleon császár hadainak zömét a Duna mentén vezette Bécs felé, követve a hátráló orosz és osztrák csapatokat. A csata leírása ITT olvasható. Az érdekessége a csata kimenetelének az, hogy egyértelmű győztese nem volt, az osztrák-orosz csapatok azért hitték magukat győztesnek, mert a franciák előbb hagyták el a csatateret (Ők nem megnyerni akarták ezt a csatát, hanem Bécs ellen mentek, november 13-án, két nap múlva be is vonultak), a franciák pedig azért, mert az osztrák-orosz koalíciós seregek nagyobb veszteséget szenvedtek, köztük egy tábornokot is. A csata három héttel előbb volt, mint a híres austerlitz-i csata (ezt a csatát hívják Három Császár Csatájának is, de az egy másik történet). Austerlitz ma Slavkov u Brna néven található Brno mellett Csehországban (lásd ITT).
Tehát zajlott az élet erre felé.

- Ehrenhausen, Georgi Schlössl:

Ahogy a Mauzóleum felől lepillantottam a város (Ehrenhausen) felé, feltűnt a túloldalon egy kikerics sárga kastély. Szerencsére könnyű volt oda találni, mivel ha lejöttünk a Mauzóleumtól, akkor végig kell menni a rövid főutcán, majd a Mura felé menő utat keresztezve azonnal jobbra kell fordulni. Még gyalog sem egy nagy út. Ami az egészben a legmegdöbbentőbb, hogy a kastély úgy néz ki, mind ha tegnap adták volna. Én is először arra gondoltam, hogy valami újgazdag építtette ezt. Itthon utána nézve kiderült, hogy bár nem olyan régi, mint a környék kastélyai vagy várai, de ez is meg van vagy 160 éves! A már több helyen feltűnt Attemsek építtették Tudor stílusban, de viszonylag hamar megváltak tőle (hogy miért?). A II. VH-ban sebesült kórház volt itt. A terület angol megszállás alá került, de úgy látszik Ők sem viselkedtek túl kulturáltan, mert a kastély áldozatul esett a megszálló erőknek. Rövid ideig kocsma volt itt, majd végleg bezártak. 2004-ben teljesen felújították a kastélyt, étterem, konferenciaterem található itt. A kastély felől szép kilátás van a Mauzóleum és a Ehrenhausen kastély felé. A neve egyébként magyarul: Örmény kastély, erre nem találtam semmi magyarázatot.

Georgi Schlössl

Schloß Ehrenhausen a kastély felől

- Ehrenhausen, Schloß Ehrenhausen és a Mauzóleum:

Itt azért került bele a mauzóleum is a leírásba kivételesen, mert közvetlenül a kastély alatt található és az ott eltemetett személyek által egyébként is kapcsolatban áll vele.

A község főutcájáról jutunk fel ide a legkönnyebben. A Városháza mellett van egy beugró, itt van a minden községben megtalálható hősi emlékmű. E mellett indul fel az igen meredek gyalogút a Mauzóleum felé. Az út eleinte kis kockakőből készült, ami azért érdekes, mert nem síkban tették le, hanem fogasan, hogy a cipő bele tudjon kapaszkodni. Úgy látszik, hogy egy mauzóleum építése sok esetben némi nagyzolással is jár, mivel ez is (a gráci Mauzóleumhoz hasonlóan) a manierizmus stílusában készült. A manierizmusra jellemző a modorosság, de használják rá a melódramatikus és nagyképű kifejezéseket is. Felérve a Mauzóleumhoz tényleg azt tapasztaljuk, hogy fazonját tekintve teljesen elüt az osztrák tájakra jellemző kinézettől. Sajnos csak kívülről lehet megtekinteni. Ide temették a kastély egyik tulajdonosát, Ruprecht von Eggenberg-t. Az Eggenberg név elsősorban Csehországgal kapcsolatban került előtérbe (nekem), ott hatalmas birtokaik voltak. Ruprecht von Eggenberg nagy katonai karriert járt be Ausztriában és a második legnagyobb katonai rang birtokosa lett. Halála előtt kikötötte, hogy a kastély alatt (ahová visszavonult a katonai szolgálat után) egy mauzóleumot kell építeni és oda kell őt eltemetni. Azt is kikötötte, hogy utána csak egy bizonyos rangot elért katolikus férfiakat lehet oda eltemetni (elég macerás ember lehetett). A Mauzóleumot ugyanaz a Giovanni Pietro de Pomis építette, mint aki a gráci Eggenberg kastély kialakításában is részt vett (egy időben az Eggenbergek házi építésze volt).
A kastély a Mura feletti dombon épült, igen jó stratégiai elhelyezkedéssel. Már a XII. században említették. Fokozatosan fejlesztették, míg végül kialakult a jelenlegi reneszánsz formája. Az Eggenbergek 1543 és 1755 között birtokolták. Később a már Grácnál is említett Attemsek is birtokolták. Sajnos a várat belülről nem lehet megtekinteni, magánbirtok.

a Mauzóleum

a Schloß Ehrenhausen

- Eisenstadt (Kismarton), Schloß Esterházy:

Kismarton a tartományi székhelyek közül a legkisebb. Több érdekes hely is található itt, de Mi most az Esterházy kastéllyal foglalkoznunk (a címben a német helyesírás szerint írtam a kastély nevét, Mo-n már láttam Eszterházy-nak is írni). Fraknó váránál már írtam, hogy onnan költöztek ide, elsősorban kényelmi szempontok miatt. Fraknó vára természetesen továbbra is a birtokukban maradt.
A kastély az 1300-as évek végén épült, akkor vízi várnak volt kialakítva. Kastéllyá az 1600-as években építették át. A kerti szárnya 1794 és 1805 között épült át és ezzel elnyerte a kastély a mostani formáját. Meg kell jegyezni, hogy a kontinens első felvonóját (liftjét) ebbe a kastélyba építtette be az Eszterházy család, Angliából hozatták.
Magát a kastélyt Ausztria egyik legszebb barokk épületének tartják.
A kastélyban található kiállításokról elég nehéz írni, amikor Mi itt voltunk utoljára, éppen átépítési munkák voltak és semmi nem volt nyitva. A honlapok szerint itt az alábbi kiállítások találhatóak:
- az Eszterházy kastély fénypontjai
- Bormúzeum
- Haydn exploziv 2012
- Hercegnői lakosztályok (nyitás szintén 2012-ben)
A legszomorúbb ebben, hogy a hivatalos honlap szerint mindegyik kiállításra külön-külön jegyet kell venni, kedvezményes, több kiállításra érvényes jegy nincs (az árak ITT találhatóak. Ha mindegyik kiállítást meg akarom nézni, az 32! Euro-ba kerül személyenként).
A kastély körül nagyon szép parkot alakítottak ki, azt mindenképpen érdemes megnézni.
(azért az valahogy látszik, hogy sem Fraknó váráról, sem a kismartoni kastélyról nincs túl jó véleményem, valahogy mindkettő nagyon magyaros hatású, értse mindenki ahogy akarja).

Schloß Esterházy

Schloß Esterházy - a kastélypark

2022-ben ismét ellátogattunk Kismartonba, most a kastélyparkot néztük meg. Az erről szóló beszámoló ITT tekinthető meg közvetlenül.

- Feistritz/Ilz, Schloß Feistritz:

Ez szintén egy olyan kastély, amit egyenlőre nem érdemes meglátogatni. Maga az idejutás is eléggé nehézkes volt, mert az úton semmiféle jelzést nem találtam, hogy hol kellene lekanyarodni róla, a fák meg eléggé eltakarták. Na azért nagy nehezen meglett. Az rögtön látszott, hogy nagy élet nincs itt, mivel életnek semmi nyoma nem volt, még tiltó tábla sem, hogy magánterület és be ne merjem tenni a lábamat Ezen felbátorodva elkezdtem körbejárni a kastélyt, ekkor egy ember (szerintem olyan gondnok féle) kijött egy ajtón és megkérdezte, hogy mit csinálok itt. Arra, hogy fényképezni szeretnék, csak annyit mondott, hogy jó, többet nem is láttam. A legnagyobb meglepetés akkor ért, amikor visszamentem a kapuhoz és próbaképpen megpróbáltam kinyitni azt és sikerült. Ezen felbátorodva bementem az udvarra is és igazából ekkor lehetett látni, hogy mekkora is a kastély. Itt már némi életnek láttam a nyomát, mivel több helyen papucsok voltak letéve, de csak ennyi.
Annyit sikerült az interneten megtudnom erről a kastélyról, hogy a legöregebb része a Lőportorony (ez a képeken a legmagasabb és legsötétebb torony), a XII. századból eredeztethető. Az egyéb internetes fordítások olyan zavarosak, hogy abból semmit nem lehet kihámozni, az egyszer biztos, hogy volt Feistritz nevű tulajdonosa is.

Schloß Feistritz

Schloß Feistritz, a Lőpor torony

Schloß Feistritz

- Forchtenau, Burg Forchtenstein (Fraknó vára):

Ez a vár közel van a magyar határhoz, Burgenland tartományban található. A várat már az 1300-as évektől említik (Nagymartoniak építették). Ez a vár is többször cserélt gazdát (elsősorban csaták utáni "újraosztás" által). 1622 óta az Esterházyak birtoka. 1635 és 1660 között építették át, ekkor alakult ki a mostani formája a várnak. Az Eszterházy család később a kényelmesebb kismartoni kastélyba költözött, de ez a vár továbbra is az Ő birtokukban van.

Fraknó vára a falu felől

A várat a z előtte lévő parkolóból közelíthetjük meg átkelve a várba vezető hídon.

Fraknó vára a parkoló felől

a várba vezető híd

A vár meglátogatásához természetesen jegyet kell venni. Mi legutóbb a kincstárba vettünk jegyet, amit meg is bántunk, mivel nekünk egész más az elképzelésünk erről a fogalomról, szerintem egy kissé giccsparádé volt az egész. A látogatásból legalább egy fél órát elvett az, hogy hallgattuk a vezetőt egy levéltár szerű helyiségben mindenféle iratokról (teljesen érdektelen). Aki kombi jegyet vesz, az megnézheti a fegyvergyűjteményt is. Nekünk nem igazán tetszett az egész, a kincstárnak egy kicsit átverésszaga van, a vár kívülről egy rideg, minden könnyedséget nélkülöző építmény.

a belső udvar felé nyíló kapu

a belső udvar

az a "bizonyos" irattár

ez pedig a "kincstár"

- Fürstenfeld, Pfeilburg:

Pfeilburg vára Fürstenfeldben található, nem messze a városközponttól (attól délre). Sajnos a várról (amely az udvar felől inkább egy kastélyra, a hátsó front felől pedig inkább egy erődített várra hasonlít) nem sok információt lehetett összeszedni. Ez a város legrégebbi megőrzött műemléke. Sajnos a történelméről nem sok mindent lehetett megtudni, ezek az alábbiak: nevét egyik korábbi tulajdonosáról kapta, Hans Pfeilberg grófról. Ő szerezte meg a korábban súlyos károkat kapott várat (magyar támadás által) és kezdte el a mostani alakjának kialakítását. Nem lehetett valami jó sora a várnak, mivel a XVII. században dohánygyárat alakítottak itt ki (ez most a volt hercegi kastélyban lakozik).

Az viszont megállapítható, hogy példásan rendbe hozták, a korábbi várfalak maradványait szépen beépítették a vár mögötti parkba. A vár alatt átvezető átjáróban négy installációt állítottak ki (senki nem törte össze!).

Nincs más hátra, hogy gyönyörködjünk a vár képeiben:

Pfeilburg - a vár udvara

Pfeilburg

Pfeilburg - az átjáró

Pfeilburg - a vár hátsó frontja

Pfeilburg - várfal maradványok

A várban jelenleg történeti kiállítás működik.

- Fürstenfeld (Fölöstöm), Schloß Welsdorf:

Ismét találtam egy kastélyt, ami némi ellentmondásban van az interneten látottakkal (vagy csak én nem tudok valamit). Már magát a helyet is eléggé nehezen találtam meg, mert semmi tájékoztatás, hogy merre van, pedig ha lehet hinni a saját honlapjuknak, akkor ez egy idegenforgalmi paradicsom. Lehet, hogy így van, a kapu felől ebből nem látszik semmi, keményen be van zárva, semmi mozgás. A honlapjukon (igaz, az ellentétes, udvari oldalon), megterített asztalok, stb., mintha valami kerti garden party lenne előkészítve. Szobákat és rendezvénytermeket is lehet bérelni. Történelme nem tartalmaz sok érdekességet, egyedül egy csatlakozás a már korábban említett Ágostonos kanonokrendi kolostorhoz (Pöllau), mint tulajdonosok nyári rezidenciának használták a kastélyt a prépostok. Amúgy elég drága helynek tűnik, 140! GBP egy kétágyas szoba. Remélem, hogy igaz ez a hotel státusz, mert így legalább lesz egy esélyem, hogy talán később részletesebben megtekinthetem.

Schloß Welsdorf

Schloß Welsdorf, katélypark

Schloß Welsdorf, kastélypark

- Gloggnizt, Schoß Gloggnitz

A beszámoló fotóalbuma ITT látható!

Gloggnitz városa felett tornyosul ez a hatalmas kastély egy dombon. A Schloss Stixenstein-nél említett besorolást itt is meg kell említenem: az én kategorizálásom szerint három féle vár (kastély) található Ausztriában: magán kastélyok, várak (ezek gyakorlatilag nem látogathatóak, tisztelet a kivételnek), átmeneti kastélyok, várak (ezek általában valamilyen vagy állami, vagy alapítványi tulajdonban vannak, zömmel rendezvényközpontnak használják, látogatható, de magán a váron, kastélyon - mint épület - nem nagyon látható más. Persze már ez is jobb, mint az első változat). És vannak a múzeumként működő, zömmel berendezett szobákat, szalonokat, termeket, stb. bemutató várak, kastélyok. Ez most a második osztályba sorolható.

A Rax felé autózva el kell menni a vár alatt, majd kb 500 m-re balra fel vezet egy szép aszfaltos út a várhoz, ahol nagy parkoló található. Ennek az az (egyik) oka, hogy ez a kastély Ausztria egyik "esküvői" kastélya, egy nagyobb esküvőnél igen sok kocsit kell elhelyezni.
Szerencsére ezt a kastélyt is meg lehetett látogatni, ami abban nyilvánult meg, hegy be lehetett menni és az udvar közepén lévő templomot megkerülve meg lehetett nézni. Egyetlen működő létesítménye egy étterem-presszó komplexum (már ami a látogatókat érdekelhet), ahol helyi termékeket lehet vásárolni. A feleségem kipróbált két süteményt, nagyon finom volt.

Nagyjából ennyit lehet elmondani a kastélyról.

a vár kávézó (cukrászda - étterem)

- Grác - Gösting, a göstingi várrom:

Ahogy a múlt hétvégén Grácban voltam, alapvetően egy ahogy esik, úgy puffan túrát tartottam. Ennek keretében megnéztem a Botanikus kertet valamint a Villamos Múzeumot. Aztán valahogy elkeveredtem ide, pedig eléggé kiesik a központból, de nem bántam meg. A várhoz csak gyalog lehet felmenni (ami persze nem olyan nagy baj). A kocsit elég nehéz letenni, mivel ezen a környéken nincsenek kiépített parkolók. Az út elejét egy határozott tábla jelzi, itt nem lehet eltévedni. Az út meglehetősen meredek végig, úgy a feléig aszfalt, utána szokásos turista út. Egy jó Jánoshegynyi magasságot kell rövid úton leküzdeni (a várrom 567 m magasan van), de megéri, mert pazar kilátáshoz jutunk. Javaslom, hogy a várrom alatt, mikor oda felérünk, először jobbra kanyarodjunk el, kb. 50 m után egy klassz kis kilátóhoz jutunk, ahonnan pazar kilátásunk van a Murára, ill az autópályára északi irányban. ez után felmehetünk a várromhoz. Itt igazából nem sok néznivaló van, de aki idáig felvergődött, annak kellemes meglepetésben lesz része, egy nagyon otthonos kis vendéglő (a jellege egy turistaház vendéglőjére hajaz), van itt minden: leves, meleg étel, sütemény, kávé, tea, bor, sör. a legjobb az egészben, hogy a teraszáról egyszerűen fantasztikus kilátás van Grácra. Itt tényleg el lehet mondani, hogy a város a lábunk alatt hever. Persze nem tudtam megállni, hogy egy jó ne ebédeljek és ezt a teraszon Grácot nézegetve tegyem. Itt immár sokadszor kell megemlítenem: nincsenek két háromszoros árak, csak mert egy hegy tetején, ráadásul egy várromban árulom az ebédet és az italt. Én 10 Eurót fizette az alkoholmentes sörért, a kávéért és a hatalmas adag főtt-sült kötözött sonkáért. Ezt is el kellene tanulnunk a sógoroktól!
Néhány szó a várromról:
Nagyon régi, az első írásos emlékek 1041-ből! származnak. Az erődöt folyamatosan bővítették, ebben szerepet játszott a szokásos magyarok és törökök elleni védelem is. A vár sokáig az Attemsek birtokában volt. 1723-ban egy villámcsapás következtében az itt tárolt lőpor felrobban és a keletkezett tűzvészben a vár gyakorlatilag megsemmisült. Ekkortól várrom a vár. A tulajdonosok (az Attemsek) ekkor úgy döntöttek, hogy leköltöznek Göstingbe és ott egy hatalmas kastélyt építettek (erről majd később).
1999 óta a környező erdők és a várrom tulajdonosai a pék Auerek, Ők üzemeltetik a kis éttermet is. Már csak a kilátás miatt is érdemes ide felkutyagolni.

a feljárat eleje

úton a kilátó felé

a Mura

a várrom

kilátás az autópályára

a várrom

a várrom bejárata

a taverna

kilátás Grácra

az ebéd

a várrom

- Graz (Grác) - Gösting, a Gösting kastély:

A göstingi várrom meglátogatásakor feltűnhet, hogy a feljáratot jelző táblával szemben, az út másik oldalán egy kitűnő állapotban lévő hatalmas kastély látható. Mikor az interneten utána néztem a dolognak, kiderültek érdekességek. Mint azt már írtam, a vár 1723-ban egy robbanásban szinte teljesen elpusztult, az akkori tulajdonosok, az Attemsek, elhatározták, hogy nem építik újra a várat, hanem leköltöznek a "faluba". Nem mentek messzire, mivel ez a kastély a vár feljáratával szemben található. 1724 és 1728 között készült el, de a belső kiképzése csak 1735-re fejeződött be. Az 1840-es években a korábbi francia park átalakult angol parkká. A II. VH alatt ez a kastély is súlyos károkat szenvedett, majd az itt lakók bérlők is eléggé lelakták a kastélyt, ezért a tulajdonos Attemsek eladták. 1960-ban és 1967-ben teljesen felújították (ez azért látszik rajta), ma magántulajdonban van, így csak kívülről tekinthető meg.

a Gösting kastély

- Graz (Grác), a gráci vár (Landesfürstliche Burg):

Grácban sok olyan helyet tudtam most meglátogatni, amelyeket korábban valamilyen ok (általában időhiány miatt) nem tudtam megtekinteni. Az egyik ilyen hely a gráci Vár. Az egyik érdekessége, hogy nem a Kastélyhegyen (Schloßberg) található, hanem annak tövében. Eléggé viharos a múltja. Építését 1438-ban kezdték meg. II. Károly főherceg és leszármazottai lakták a várat, melyet Adelshof Graz (egy későbbi várúr) elhagyott, ettől fogva kormányzati székhely lett. 1850 körül a vár romos szárnyait elbontották, szerencsére a gótikus időkből származó kettős csigalépcsőt meghagyták. Ez egy elég érdekes szerkezet, ilyet még egyetlen várban, kastélyban nem láttam. Ezt úgy kell elképzelni (ha a képeken nem egyértelmű a dolog), hogy egymás mellett két csigalépcső van ellentétes forgásiránnyal, az egymással szemben lévő oldalon egybemetszenek és egy lépcsővé alakulnak, majd mindkettő kifordul a saját irányába. Szintén kellemes megoldás, hogy a lépcsőház állandóan nyitva van és megtekinthető (valamint senki nem barmolja össze).
A II. VH bombázásai keményen érintették ezt a várat, de folyamatos felújítással szépen rendbe tették. 2003 és 2008 között 20 millió Eurót fordítottak a vár felújítására. Jelenleg is kormányhivatalok találhatóak benne. A vár mellet egy kis kastélykertet is találunk egy Orangerie-vel (pálmaház).

a gráci vár (Landesfürstliche Burg)

a gráci vár (Landesfürstliche Burg), a kettős csigalépcső

lépcsőháza

a gráci vár (Landesfürstliche Burg)

a gráci vár (Landesfürstliche Burg), a kettős csigalépcső

a gráci vár (Landesfürstliche Burg)

a gráci vár (Landesfürstliche Burg), a várkert

a gráci vár (Landesfürstliche Burg)

- Graz (Grác), a Schlossberg:

A belváros megtekintése után célszerű felmenni a Schlossbergre (vagy fordítva), elsősorban a nagyszerű kilátás miatt. Itt a bőség zavara van, hogy hogyan menjünk fel:

- sikló

- a hegybe vájt Berglift

- lépcsősor a Mura felőli oldalon (gyalog)

- gyalog a vár ligetes oldala felől

Mi természetesen gyalog mentünk fel, egy ekkora domb nem ellenfél (ha már az Alpokban és a Tátrában túrázgatunk). A Főtér felől indultunk felfelé és egy szép fás területen átvágva jutottunk fel a dombra (hegynek nem igazán lehet nevezni).

a Schlossberg

a Schlossberg, a Garnizonmúzeum

a Garnizonmúzeum

A várba felmenő sikló az Óratorony felett ér fel (kb. 150 m-re van attól). Itt egy este szépen kivilágított teret találunk.

a Sikló melletti tér

a sikló gépháza

Az Óratorony (Uhrturm)

az Óratorony

Az Óratorony alatt található a Polgárbástya.

a Polgárbástya

Az Óratorony melletti kilátó pontról jó időben nagyon szép a kilátás a városra:

kilátás a Schloßbergről

Az Óratoronytól felfelé haladva nemsokára elérjük a Harangtornyot:

a Schlossberg (a Glockenturm)

Tovább sétálva eljutunk a Várhegy végébe, itt is nagyon szép parkos az egész és itt találhatóak a kazamaták is.

a Kazamaták

a Schloßberg É-i része

A Várhegyről történő lejutás egyik leglátványosabb módja a lépcsősoron történő lesétálás, ekkor igen szép kilátást kapunk a város felé.

a Schlossberg, kilátás a belváros háztetőire

a Schlossberg-ről lemenő lépcsősor teteje

lépcsősor a a Schlossberg-re

lépcsősor a a Schlossberg-re (a tábla alatt van a Berglift ajtaja)

a Schloßbergplatz

Egy másik módja a lejövetelnek az, hogy a Várhegy oldalán lesétálunk és az alagúton keresztül szintén le tudunk érni a Berglifthez (mellette van az alagút kijárta, még este is biztonságos útvonal).

az alagút

A Berglift is egy igen szuper modern létesítmény, de nem zavaró, mert a hegy gyomrában építették meg. Annak való, aki nem akar elgyalogolni a siklóig és gyalog sem akar felsétálni a dombra. Egy alagúton kell elmenni a liftig. A pénztár előtt balra van a barlangvasút megállója, a hegy gyomrában lévő természetes barlangokon halad keresztül (amolyan vidámparki barlangvasút).

a Berglift (balra a barlangvasút szerelvénye)

a Berglift aknája

A lift közvetlenül a híres Óratoronyhoz megy fel, ezt viszont mi éppen nem tudtuk megnézni, mivel tatarozták és teljesen be volt állványozva.
Igazából nem sok látnivaló van a Schlossbergen, viszont az igen szép parkos dombtetőn nagyon kellemes sétákat lehet tenni. Javaslom a gyalogos lejövetelt is (itt elsősorban a lépcsősorra gondolok, látványos és jó a kilátás róla).

Ha valaki úgy dönt, hogy a siklóval megy fel (lehet kombinált jegyet is váltani, egy út a siklóval egy út a lifttel), akkor egy kicsit északabbra kell menni a lifthez képest, talán úgy 500 m-t. Itt egy ház földszintjén található az alsó állomás, ha nem lenne felirat, egy közönséges lakóépületnek nézne ki.

a Schloßbergbahn alsó állomása

Én gyalog mentem fel, egy ekkora domb meg sem kottyan. Az egyik gyalog ösvény áthalad a sikló felett, onnan készítettem néhány felvételt. Nagyon szép modern kocsik vannak, panoráma tetővel.

a sikló

- Graz (Grác), Schloß Eggenberg:

Grác egy igen szép kastéllyal büszkélkedhet, ez az Eggenberg kastély, amely a város ÉNY-i részében található. Az 1400-as évektől kezdett el gazdagodni az Eggenberg család, akkor nyerte el Johan Ulrich Eggenberg a gráci városbírói tisztet. Az 1600-as években Hans Ulrich Eggenberg belső Ausztria "gubernátora" lett, ez a császár utáni második legmagasabb pozíció volt (kormányzó). Ekkor kezdték el építeni a családi birtokon a most látható kastélyt. Az építkezés idején igen népszerű volt az asztronómia, a kastély is ennek jegyében épült (pld. a 4 saroktornya a 4 ősi elemet jelenti, 365 külső ablaka van, emeletenként 31 szoba található (a leghosszabb hónapok napszáma), stb., lehetne sokáig sorolni).

Schloß Eggenberg

A kastély körül gyönyörű park is található, melyet méltán tartanak Ausztria egyik legszebb kastélyparkjának. A parkban rengeteg szelíd páva is találhat, az egyik még a feleségem mellé a padra is felült.

Schloß Eggenberg - a kastélypark

Azt mondanom sem kell, hogy ez a kastély is szerepel az osztrákok által kiadott 10 Euro-s ezüstérem sorozaton. Elöl a kastély képe, a hátoldalon Kepler található, akinek a személye igen inspirálta a kastély fent említett asztronómiai (és nem asztrológiai!) kialakítását.

- Grác, Schloß St. Martin:

Ezen a hétvégén csak úgy bementem Grácba sétálgatni, nagyon jó volt. Igazából ezt a kastélyt akartam megkeresni, mert ez még hiányzott a kollekciómból, pedig tudtam, ez sem múzeum kastély. Ha korábban azt írtam, hogy a St. Martin hálózatban tanulók irigylésre méltó helyeken tanulnak, akkor most mit mondjak, amikor ez a hely még a többit is felülmúlja. Nálunk egy ilyen hely minimum 4 vagy 5 csillagos szálloda lenne. Már más helyen is tapasztaltam, úgy van otthagyva mondjuk egy kastélyszálló, mintha 1 percen belül jönnének a vendégek, amúgy személyzetet sehol nem látni. Itt s ez a helyzet, a porta, a recepció zárva, személyzet és a diákok sehol, de nézzétek meg a képeket, az 1. emeleten is az asztalok fehér terítőkkel, a muskátlik minden folyosón és senki nem lopja el, vagy teszi tönkre. Szerintem tegnap sem volt ott a teljes személyzetből senki (ezt az állapotot mi mikor fogjuk elérni, hogy otthagyunk valamit és még másnap is meg van?). A kapu alatt van egy térkép, Stájerországban van vagy 15 iskolájuk, de jelen vannak Afrikában és Dél Amerikában is. Egyszerűen jó volt itt lenni, még ha csak a kívülről tudtam a kastélyt megnézni.

Schloß St. Martin

- Grein:

Az osztrák "Dunakanyar" három részből áll: Wachau (ez a legismertebb), Nibelungengau és a Strudengau. Grein a Strudengau nyugati bejáratát őrzi, szó szerint, mivel az alkalmas hely miatt egy vámszedő hely alakult itt ki, főleg ami a dunai hajóforgalmat jelentette. Ami történelmét illeti, igencsak mozgalmas volt, a sok "látogató" között volt Mátyás király is, és ezen a környéken is húzódott a magyar határ egy darabig. A vár és a város is többször leégett, de mindig újjá építették. 1945 után egy rövid ideig amerikai megszállás alatt volt a város, de 1955-ig, közel 10 évet a szovjetek voltak itt az urak (elvtársak). Ehhez képest egész jó állapotban van a város és a vár.
A vár az egyik legrégebbi és leglátványosabb vár Ausztriában. Nem szokatlan, hogy ez is magántulajdonban van. Vezetett túrával a vár egy kis része bejárható.
Igazából a vár látványa a legmegkapóbb, talán ez a második legfényképezettebb vár a Schloß Schönbühel után.

- Gutenberg an der Raab, Schloß Gutenberg:

Az ausztriai vár és kastély keresgélésem közben (természetesen?) ismét egy magán kastélyra bukkantam. Jó lett volna megnézni közelebbről is, mivel az elhelyezkedése parádés, a Rába szurdok egyik kanyarulatában épült a dombtetőre, gondolom szép kilátással a szurdok felé. De sajnos ezt nem tudtam megtenni. A történetéről sem lehetett sokat megtudni, pedig igen régi vár, 1185-ben költöztek ide. A Gutenbergek, érdekes módon, csak két évig birtokolták (1286-1288), majd a Stubenbergek birtokába került, akiknek a leszármazottai mai is lakják a kastélyt. Mondjuk érdekes lenne tudni (de ez vonatkozik a többi magánkastélyra és várra is), hogy most mit csinálnak, hogyan van a vár, a kastély berendezve. Ez a kastély már csak azért is érdekes ilyen szempontból, mert a lakott helyektől (magától a Gutenberg nevű falutól) kb 2 km-re van, egy viszonylag jó minőségű, de keskeny úton lehet megközelíteni. Ha például bevásárolni akarnak, akkor is igen messzire kell elmenni és kocsival. Persze valószínű, hogy ez a legkisebb mértékben sem játszik szerepet, Ők csak a tökéletes nyugalmat és az elzártságot keresik (többek között).

Schloß Gutenberg

- Güssing (Németújvár), Burg Güssing:

Németújvár vára dél Burgenland legjelentősebb városában található, alig 10 km-re a magyar határtól. A vár egy bazaltkúpra épült és bármerről közelítjük is meg a várost, igen látványos képet nyújt. 1524-től a Batthyányok tulajdonát képezi és igen jelentős szerepe volt a törökök elleni küzdelmekben. A vár egy időben eléggé leromlott, ezért Batthyány-Strattmann László herceg ("a szegények orvosa", lásd még: Kittsee) egy alapítványt hozott létre a vár fenntartására.
A városkából a Batthyány str-n keresztül juthatunk fel, több kapubástyán áthaladva. Az út elég meredek (főleg lefelé menet nagyon igénybe veszi a térdeket), ezért aki ezt nem bírja, mehet fel egy kis sikló segítségével is. A várban nyáron színházi bemutatókat tartanak. A kiállítási részen többek között megtekinthetjük a várkápolnát, az ősök (Batthyányok) arcképcsarnokát. A kápolna tornyából (ill. a vár pereméről) gyönyörű kilátás van Burgenland területére.

Güssing, a vár

Güssing vára

Kilátás a várból Güssingre
Ferences rendi templom és kolostor

- Güssing (Németújvár), a Draskovich család kastélya:

Ez a kastély azért került ide, mert bár osztrák, de nem látogatható, mivel magántulajdonban van. Itt legalább be tudtam menni a kastélyig és azt lefényképezni. Igen szép klasszicista stílusú az épület, viszonylag kicsi, de gondozott parkkal (a németújvári fellegvár tövében található). Állítólag igen szép a gótikus kápolnája is. Az interneten gyakorlatilag semmit nem tudtam kideríteni sem a kastélyról sem a tulajdonosokról sem (szerintem horvát történelmi nevet viselő családról van szó.

Schloß Draskovich

- Halbenrain, Schloß Halbenrain-St.Martin:

Ez most egy olyan kastély, amiről az interneten semmit nem tudtam kideríteni (mármint a történelméről), nem tudni, hogy ki(k) volt(ak) a tulajdonos(ok), stb. Viszonylag könnyen megközelíthető, mivel a főút mellett található, jelenleg mezőgazdasági szakiskola működik benne. mellette egy szép templom található, de ebből is több ezer van a sógoroknál. Nem túl vonzó turisztikai célpont.

Schloß Halbenrain-St.Martin

- Hart-Purgstall, Schloß Dornhofen:

Ez egy olyan kastély, amelyet szó szerint az utolsó pillanatban mentettek meg a teljes pusztulástól. A Grác felé menő útról le kell térni annak aki ide akar eljutni (Eggersdorf felé). Jobb kéz felől könnyű meglátni a kastélykomplexumot, mivel előtte nyílt tér van. A kastély jelenleg magántulajdonban van, de azért elég jól szemrevételezhető. Mellette egy kis autóparkoló van, ott le lehet tenni az autót. A kastélyban működtetnek egy vendéglőt és nyaranta kulturális rendezvényeknek adnak helyet. A kastély előtt található mezőgazdasági melléképületek alapján feltételezhető, hogy a tulajdonosai egy nagyobb mezőgazdasági terület tulajdonosai, melyet aktívan használnak. A megtermelt szőlőből készült bort pld. egy kisebb vinotékában árulják.
Ha megnézzük a történelmét, akkor megállapíthatjuk, hogy ritka zaklatott volt. Az eredeti építményt a XVI. században földig rombolták, a jelenlegi kastély erre épült. A tulajdonosok jöttek-mentek, alig maradt egy emberöltőnyi ideig ugyanannál a családnál. A II. VH előtt volt gyermekotthon is, de laktak itt bevándorlók is. A II. VH után sokáig állt üresen és egyre jobban romlott az állapota. A tulajdonosokat jobban érdekelte a mezőgazdaság, mint a kastély felújítása. 1955-ben vette meg a jelenlegi tulajdonos (Konrad Ceh), majd 1972-ben megtörtént a kastély teljes felújítása. Sajnos már a kastély udvarára sem lehet bemenni, de legalább szép képeket tudtam készíteni. A kastélyhoz pávák és halastavak is tartoznak, kisebb séták is tehetőek a környező erdőkben.

Schloß Dornhofen

Schloß Dornhofen, az egyik páva

Schloß Dornhofen

Schloß Dornhofen, az egyik halastó

- Hartberg, Schloß Hartberg:

Hartberg egyik nevezetessége a Schloß Hartberg. A város régi magját körbevette a városfal, ennek maradványai mai is láthatóak. Erre a városfalra ül rá ez a kastély, az ÉNy-i részen. Az 1500-as években kezdődött az építése, majd egy hercegi pár a XVII. században egy árkádos szárnnyal bővítette. Ma a város tulajdonában áll (egy másik honlapon azt olvastam, hogy egy kozmetikai cégé, de a helyszínen erre vonatkozóan nem láttam semmit). Jelenleg kiállítás van az árkádos szárnyban. Magát a kastélyt és a szépen fallal körülvett parkot jelenleg nagyobb szabadtéri eseményekre, kisebb koncertekre, esküvőkre használják. Én már csak azt nem értettem, hogy a fal és a kastély közé miért kellett egy acéldoboz beletenni, ráadásul az általam igencsak utált rozsdásított kivitelben?

Schloß Hartberg

- Hartberg, Schloß Klaffenau:

Hartberg és környéke igen gazdag (meglátogathatatlan) kastélyokban és várakban. Ez a kastély a várost az A2-es autópályával összekötő út mentén van. Eredetileg gazdasági épület volt, abból alakították ki 1560 körül. Nem állhatott szerencsés helyen, mert ez után egy évszázadon keresztül folyamatosan fosztogatták, egyszer le is égett (ebben a hajdúk tevőlegesen részt vettek). A kastély két különálló szárnyból áll, melyeket két mellvéd köt össze. Állítólag van itt egy állandó kiállítás is: Paraszti művészet és kézművesség. Ennek nyomát nem láttam, hátha nyáron működik?

Schloß Klaffenau

Hartbergben találtam egy másik kastélyt is, de erről nem sok mindent tudtam meg:

- Hartberg, Schloß ?, Nemzeti Ifjúsági Otthon:

Most futottam bele az első olyan helybe, amiről 1 hónapig nem tudtam semmi információt beszerezni! Amikor Hartbergben voltam, a Maria Lebing templommal szemben láttam egy szép kastélyt. Fényképezés közben megpróbáltam kideríteni, hogy mi is ez, de az épületen semmiféle feliratot nem találtam. A Panoramion egyetlen fényképet sem találtam (arra gondoltam, hátha valaki tudja a kastély nevét!), a szokásokkal ellentétben semmilyen név nem volt odaírva, pedig gyakorlatilag minden kastély nevét ki lehet így deríteni. Az osztrák műemlékvédelem szokásos címerpajzsa sem volt a kastélyon, ezekről is sok információt meg lehet tudni. Ma végre nyomra bukkantam, legalább is arra vonatkozóan, hogy most mi van benne. Kiderült, hogy ez a Nemzeti Ifjúsági Otthon. Veszélyeztetett fiatalok kapnak bentlakásos elhelyezést (valószínűleg személyiségvédelmi okok miatt nagyon gyér az információ erről a helyről). Viszont, hogy a sógoroknál sem fenékig tejfel az élet, pont ezzel az otthonnal kapcsolatban hatalmas botrány van Ausztriában! A város jelenlegi polgármestere korábban itt volt nevelő és egy volt bentlakó kiborította a bilit, miszerint itt is hatalmas visszaélések voltak, a bentlakókat szellemileg, fizikailag és szexuálisan zaklatták. Ahogy néztem a sajtót, már kártérítési ítéletek is születtek az ügyben, de a botrány szinte folyamatos annak kirobbanása óta. Viszont magáról a kastélyról továbbra sem tudtam semmiféle információt beszerezni: mi a neve, kik voltak a tulajdonosok? Nem hiszem, hogy eleve erre a célra építették volna! Példaképpen fel tudnám hozni a Schloß Schielleiten-t, az is állami intézmény, de mindent ki lehetett deríteni a múltjáról! Valaki tud ebben segíteni?

Nemzeti Ifjúsági Otthon

- Herberstein, Burg Herberstein:

Ilyenkor mondják azt, hogy a guta ne üsse meg az embert. Ez lett volna az aznapi legszebb helyek egyike (meg ide belépőt is kellett fizetni, ami önmagában nem lett volna nagy baj), mégis itt fogtam ki a legrosszabb időt. Előtte, utána még csak-csak borús volt, itt viszont végig szakadt a hó. Pedig látnivaló lett volna bőven! A terület nagyobbik részét az állatkert teszi ki, tematikusan (földrészenként) elhelyezve az állatokat. Ez és a kastély jelenléte igen-igen emlékeztet a zlini állatkert és kastély megoldásra, csak itt a kastély nem az állatkert közepén, hanem annak egyik csücskében található, közvetlenül a Feistritz folyó szurdoka feletti sziklán. Az interneten fellelt képek alapján igencsak látványos az egész, de úgy látom, hogy az egész komplexumot nyáron kell felkeresni, hogy minden ízében élvezni lehessen. Tényleg van itt minden: kastély, történelmi kert, éttermek, sörözők, állatkert, piknik helyek, csak győzze az ember. Így persze ilyen vastag télben, ahogy én voltam, szinte élvezhetetlen volt, igaz valódi kemény téli képeket tudtam készíteni. Aki a kastélyt is meg akarja tekinteni, annak érdemes kombi jegyet venni, mert az olcsóbb. Egyébként is rengeteg kedvezményt lehet kapni, a legrosszabbul az jár, aki egymagában jön és felnőtt (legrosszabbul persze csak a jegy ára szempontjából járhat, mert a látnivaló valóban első osztályú). A kastély egyébként lakott, a Herberstein dinasztia 21. generációja lakja, viszont a jegy ellenében több nagyon szépen berendezett szobát meg lehet tekinteni.

Burg Herberstein és az állatkert

Mint azt már az előbb írtam, a guta ütögetett engem, amikor télen itt voltam, ez volt az egyetlen hely, ahol szakadt a hó, szinte semmit nem lehetett látni. Akkor eldöntöttem, hogy ide mindenképpen vissza kell jönni. Szerencsére jó időt fogtam ki (mondjuk, nem véletlenül mentem akkor), így alaposan meg tudtam nézni mindent. A mindenből az következik, hogy ezt a beszámolót 4 részre kell bontani, különben nagyon hosszú, élvezhetetlen lenne. Ugyanis ez a hely egy valódi 4 az 1-ben attrakció és ráadásul csak 50 km-re van a magyar határtól. 1. a kastély, 2. az állatkert, 3. a Feistritz szurdok, 4. a Gironcoli Múzeum. ezek néhol egy kicsit átfedésben vannak, de azért elég jól el lehet különíteni azokat. Elsőként a kastéllyal fogok foglalkozni, mivel azt néztem meg először. Ez is több egységből áll. Maga a kastély, az ehhez tartozó történelmi kert (a Barokk kert), a történelmi fűszerkert, a gazdasági épületek, stb. Kicsit átlóg az állatkert is, meg itt van az állatkert egyik étterme is (legalább is a neve alapján oda tartozik: Restauran Simbawelt). de kezdjük az elején: a belépő díj eléggé magas, ilyenkor nyáron 14,50 Euro/ felnőtt, minden másra (és kombinációra) van kedvezmény, ezeket a pénztárnál kell megnézni, vagy megérdeklődni. Ha bejutottunk az állatkert területére balra kell fordulni, ez az út megy a kastélyhoz. Már itt felhívom a figyelmet, az egész napos gyalogláshoz nagy szintkülönbségek társulnak, ugyanis az egész komplexum egy hegyoldalra települt, vízszintesen szinte alig megy az ember (én úgy számoltam, hogy legalább 2 Gellérthegynyi magasságot minimum le kell küzdeni). Most egyenlőre lefelé kell menni. A kastélyhoz tartozó területek közül elsőként a Barokk kertbe botlunk bele. Énnek a felső egyharmadában van egy majomház (kis termetű majmoknak), a két oldalon kis szigetekre tudnak kimenni, körülöttük nagyon szép tórendszer van. A kert közepén kis pavilon (benne ivóvízcsappal, máshol nem láttam ilyet). Ez után, ha jobbra megyünk, akkor egy fedett lejárón a kertet lezáró épület túloldalára jutunk, itt van a fűszerkert. Azon végigmenve egy lépcsőn visszajutunk a kert egyik szegletébe. Innen továbbra is lefelé haladva több gazdasági épület mellett megyünk el, ezekben különféle kisebb kiállítások vannak. Egy kisebb kanyar után felülről rá tudunk már pillantani a kastélyra. A fehér színével alaposan elüt a harsogó zöld színtől, ami körül veszi. Figyelem: a kastélyt csak vezetéssel lehet megtekinteni (a belépőjegy ára ezt már tartalmazza!), de érdemes kivárni! 12:00-kor indul az első vezetés, ez után óránként követi a többi. Egy vezetés kb 45 perc. Szerintem kicsit rövid, mert igen sok a látnivaló. Ami fontos, nem összehordott tárgyakat lehet megtekinteni, minden a kastély eredeti felszereléséhez tartozik. A kastély legrégebbi része az ún. Herrenhaus, ez után építették meg a középső részt, majd végül a reneszánsz részt. Ellentétben több más kastéllyal, nem a régire építettek, hanem mindig bővítették a kastélyt. Ahogy haladunk előre a kastély látogatásával, időnként le tudunk tekinteni a Feistritz folyó szurdokára, valamint a kastély régebbi részeire. Innen látszik, hogy milyen kiemelkedő szirten van a kastély, melyet három oldalról körbevesz a folyó. A kastélylátogatás után lementem a szurdokba, a második részben ezzel fogok foglalkozni.
Néhány adalék a Herbersteinekhez:
olyan gazdag család volt, hogy egy időben Stájerország egy negyede az Ő uralmuk alatt volt. Viszont a dicsőség sem örök, a vár mostani urát börtönbüntetésre ítélték, mert az állatkerthez adott állami támogatást nem szabályszerűen használták fel (itt még ez is lehetséges!).

a Herberstein kastély

a bejárat

a barokk kert

a majmok szigete

a barokk kert

innen már látszik a kastély

lejárat a fűszer kerthez

a fűszer kert

a kastély

a kastély konyhája

a Herrenhaus

kilátás a szurdokra

- Hohenbrugg an der Raab, Schloß Hohenbrugg:

Ez a vár egészen közel található Magyarországhoz. Az első írásos emlék az 1300-as évekből való, Wulfing von Hohenbrugg volt a tulajdonos. 1480-ban a magyarok elfoglalták és 1491-ig tartották. 1532-ben a törökök foglalták el és majdnem teljesen megsemmisítették. A jelenlegi alakja a 1594 után alakult ki (felirat a kastélyon: (Bauinschrift: 1594 Bernhardin von Minndorf)

Schloß Hohenbrugg

- Innsbruck, Schloß Ambras:

A kastélyt könnyű megtalálni, míg maga a város az autópálya É-i oldalán található, a kastély a D-i oldalon található. A legkönnyebb a pályaudvartól eljutni ide (autóval). A kastély mellett viszonylag kis parkoló található. A kastély a bécsi Szépművészeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum) fiókintézete. Itt mindjárt szeretném megjegyezni, hogy ez a kastély nem a hagyományosan eredetihez közelállóan berendezett szobákat és egyéb helyiségeket mutat be, ez tényleg egy kiállítási hely.
Ha leparkoltunk, akkor először a pénztárhoz kell járulni, e mellett található az eligazító tábla, amely a kastély szerkezetét és a kiállítások helyét mutatja.

Schloß Ambras - az eligazító tábla

Ha a vastag nyíl felől (a pénztár helyiségen keresztül) kezdjük meg a kastély látogatásunkat, akkor először egy fegyvergyűjteményt tudunk megtekinteni, ez Ausztriában a 3. legnagyobb. A többi helyiségben értékes művészeti gyűjtemény található. A teraszos részről lehet a legjobban látni a kastélyt.

Schloß Ambras - ebben az épületrészben található a pénztár

Schloß Ambras - részlet a fegyvergyűjteményből

Schloß Ambras

Schloß Ambras - erről a teraszról készült a fenti kép

Ha végeztünk ezzel a résszel, ki kell menni az udvarra és a fenti kép alján lévő épületbe kell bemenni, ez a Spanyol terem (Spanischer Saal). A Spanyol terem 43 m hosszú és 27 teljes alakos hercegi freskó díszíti. Jelenleg komolyzenei koncerteket tartanak benne. Igazi remekmű a két végében található ajtó is.

Schloß Ambras - keresztül a parkon át a Spanyol terem felé

Schloß Ambras, Spanyol terem (Spanischer Saal)

Schloß Ambras, Spanyol terem (Spanischer Saal), az egyik bejárati ajtó

Innen egy csigalépcsőn keresztül jutunk fel a felső várba. Itt az összes szinten (három emelet!) Habsburg portrékiállítás található, némelyik kép igen jeles festőtől: Cranach, Tiziano, Van Dyke, Velázquez, stb. Igen szép a várkápolna is.

Schloß Ambras - a várkápolna

Kijőve a kastélyból megcsodálhatjuk a kiállítási rész igen érdekes tetőszerkezetét is.

Schloß Ambras - a tetőszerkezet

A kastély mellett nagyon szép angol típusú park is található, itt érdemes egy jó nagyot sétálni.

Schloß Ambras - részlet a kastélyparkból

Ez a kastély is megjelenik egy 10 Eurós osztrák érmén (a Spanyol terem):

A környezet csodálatos, a park szép, szerintem egyszer meg lehet nézni egy háromszintes portrékiállítást is (ha talán többször nem is).

- Johnsdorf, Schloß Johnsdorf:

Folytattam az osztrák kastély és vár vadászatomat és több elő is került belőlük, ezek közül az egyik ez a kastély. Elolvasva a történetét, finoman fogalmazva is eléggé zaklatott volt, pedig relatíve nem olyan régi, mint sok vár, amit már meglátogattam. Alapvetően a török és a kuruc támadások elleni tevékenység volt a fő jelentősége. Volt egy magyar offenzíva, ekkor megölték az éppen aktuális várúr feleségét és fiát. Ekkor kezdődött a vára kálváriája. Feltűnnek olyan nevek, akikkel már más várak, kastélyok miatt már találkoztunk: Herbersteinek, Bertholdsteinek, stb. Amikor Katharina Elisabeth Freifrau von Galler lett a tulajdonos, annyira leromlott az állapota, hogy felmerült a lebontása is, végül egy igen alapos átalakítást és felújítás mellett döntöttek, bár egyes történészek arra gyanakszanak, hogy mégis lebontották azt. Arra is volt jel, hogy a már korábban ismertetett Riegersburg várával alagút köti össze, de erre nem találtak bizonyítékot. Volt egy osztrák báró, majd egy magyar mágnás tulajdonában is. A mágnás amerikai felesége révén (is) a kastély Stájerország második leggazdagabb kastély lett, és a villamos energiát is már 1910-ben bevezették ide. Sajnos a II. VH-ban az ezen a környéken szokásos módon gyakorlatilag megsemmisült a kastély. Ekkor a szaléziak birtokába került, akik olyan helyet alakítottak ki, ahol a világtól el lehetett vonulni. Sokáig vallási és kulturális események voltak itt, de 1999-ben Ők is eladták. Jelenleg igen szépen fel van újítva (egy modern szárnyat is hozzáépítettek (4. oldalként), így egy zárt udvar alakult ki. Most egy rehabilitációs centrum található itt.

Schloß Johnsdorf

- Johnsdorf - Brunn, Schloß Hantberg:

Johnsdorfban van egy másik kastély is, ez a Schloß Hantberg, amely a Hantberg nevű hegyre (dombra) épült, így kapta ezt a nevet.
Erről a kastélyról nem sok mindent tudtam meg, csak annyit, hogy 1980-ban Elfriede Grete és Josef Franz Pscheidel megvette ezt a kastélyt. Volt egy nagyobb felújítás (ez látszik a kastélyon, de nagyon), jelenleg is a magántulajdonukban van.

Schloß Hantberg

- Kalsdorf bei Ilz, Schloß Kalsdorf:

Erről a kastélyról nem sok mindent tudtam kideríteni. Az látszik, hogy már hozzányúltak, bár osztrák szinten eléggé romosnak látszik. Az épületből kinyúló modern alakzatok, valamint a kastély előtti acél földgömb (atommag?) azt jelzi, azért itt valami csak-csak van. Jelenleg az ablakok cseréje folyik. A leírások szerint a kastélynak kulturális szerepet szántak, évente kétszer háromszor kiállítás van benne. Az internet szerint az alábbi művészeknek volt már itt kiállítása: Franz West, Arnulf Rainer, Erwin Wurm, Hartmut Skerbisch, Herbert Brandl, Hubert Schmalix, Michael Kienzer , Manfred Erjautz, Thomas Voice, Uta Weber, Josko Sulek, Tobias Pils, Max Boehme, nekem nem mondanak ezek a nevek semmit (lehet, hogy itt most szégyenkeznem kellene). A kapu alatt nagy nehezen be tudtam fényképezni az udvarra, a szokásos reneszánsz árkádos udvar található itt. Ami viszont érdekes, a kastély melletti volt gazdasági épületek szépen fel lettek újítva, itt egy jól működő (és falusi illatú - na milyen diszkrét voltam?) tehenészet található. Talán egyszer majd az egész kastély ilyen szép lesz, mint a tehenészet!

Schloß Kalsdorf

az istállók

- Kapfenstein, Schloß Kapfenstein:

Még egy magánkastély! Nem véletlenül hívják Stájerország ezen régióját vulkánvidéknek, a megfelelő stratégiai pontokon szinte mindenhol várat építettek, ami rendszerint valamilyen vulkáni kúp volt. A vulkánvidék kifejezés persze arra vonatkozik, hogy a terület alapvetően a vulkáni tevékenység hatására alakult ki, jellegzetes vulkáni alakzatokkal (erre az egyik legszebb példa Riegersburg vára, ahol jól látszik a vulkáni bazaltkúp).
Jelenlegi birtokosai, a Winkler-Hermaden család 1918 óta birtokolja a kastélyt. A honlap alapján egy tipikus példája a bájos családi szállodáknak, de ezt nem tudtam kitapasztalni, mivel egy szoba 90-180 Euró egy éjszakára. Mindegyik szoba másként van berendezve, más a mérete, még külön nevük is van. A kastély körüli szőlők is az Ő birtokukban van, nagyon büszkék a jó minőségű boraikra. de mint azt már említettem, ez a környék egyébként is nevezetes a jó boraikról.
A várat már a XI. században is említették, elsősorban a hunok és a törökök elleni harcokban jeleskedett. Ami nem sikerült az előbbieknek, az sikerült a szovjet csapatoknak, ezt a helyet is nemes egyszerűséggel kifosztották.

Schloß Kapfenstein

Időközben sikerült kora nyáron is eljutni ide, teljesen mások voltak az időjárási viszonyok, valamint a kastélyba is be tudtam menni és ott is körülnéztem. Néhány nyári kép:

Schloß Kapfenstein nyáron

- Kirchberg an der Raab, Schloß Kirchberg:

Szombaton délután az itteni kastély miatt ugrottam át ide, de az szokás szerint használhatatlan volt. A kastélyt a Főtér felől érhetjük el. Többé kevésbé körbe van zárva, de a kapu mellett a bozótosban simán be lehet menni a parkba és onnan lehet fényképeket készíteni. Ugyancsak le lehet fotózni a másik oldalról is, onnan még kerítés sincs. Talán nem meglepő, ez a kastély is a Herbersteinek tulajdonában van (lehet, hogy el kellene gondolkodnom egy Herbersteinek nyomában blogon?). Az, hogy miért nem kezdenek vele valamit, azt nem tudom, viszont az összes ablaka spalettákkal gondosan le van zárva, nulla mozgással a kastély körül. Azt sem lehetett megtudni, hogy van-e valami a kastélyban.

Kirchberg an der Raab, a kastély

- Kittsee, Schloß Kittsee (Batthyány kastély):

A kastély Burgenland legészakibb részén található, közel az osztrák-magyar-szlovák hármashatárhoz. Az udvarháznak készült épületet 1668-ban bővítették reneszánsz stílusban. Az 1730-as években barokk stílusban építették át az új tulajdonosok (Eszterháziak). Itt kezdte meg tevékenységét Dr. Batthyány-Strattman László szemorvos, aki sok ezer szegényt kezelt ingyen. A kastély előtti teret róla nevezték el. A kastélyban jelenleg néprajzi múzeum működik. A kastély körül kis park is található.

Schloß Kittsee (Batthyány kastély)

Schloß Kittsee (Batthyány kastély), kastélypark

- Klöch, Burgruin Klöch:

Bad Radkersburg felé menet többször láttam kiírva klöchi várromra utaló jelzést, a legutóbb meg is néztem. A faluból egy viszonylag meredek emelkedőn kell a várromhoz felmenni, itt egy viszonylag kis parkolót találunk. A torony mellett elhaladva a várrom mögé kell kerülni, hogy be tudjunk menni. Nem kell fizetni, ingyen van! Viszont érdemes megtekinteni, mert a toronyból igen szép kilátást nyerhetünk. A várrom alsó részét szabadtéri színpadként hasznosítják. Szerencsére a várromhoz nem nyúltak túlságosan hozzá, csak a tetejére építettek rá egy kilátót, ami a torony tetejét imitálja. Dél felé a legjobb a kilátás, itt messzire el lehet látni. A nyugati irányban egy nagy külszíni bánya látható, ráadásul olyan látószögből, ahonnan egy halandó általában nem szokta látni (úgy félmagasságban). Az északi irányban szőlő ültetvények látszanak, példás rendben. Látszik, hogy mindent beleadnak és a formára is ügyelnek. Magáról a várromról nem sokat lehetett kideríteni, egy időben börtönként szolgált.
Klöch híres borairól (nem messze van ide St.Anna bei Aigen, Waltra, stb. is), különösen a traminije, amit úgy minősítenek, hogy már majdnem olyan édes az illata, mint egy rózsáé. Természetesen itt is van borút: Klöcher weinstrasse. A hely talaja is hozzájárulhat a jó minőséghez, mivel a község is része a Stájer Vulkánvidéknek. A bazaltját pld sírkönek is használják, olyan jó minőségű.

a várrom

kilátás a falura

kilátás Dél felé

a külszíni bánya

a szőlő ültetvények

- Kobersdorf (Kabold):

Kabold Sopron felől viszonylag könnyen elérhető. Sajnos nincs egész évben nyitva, főleg nyári játékokat tartanak benne. Szerencsére majdnem teljesen körbejárható, így legalább kívülről megtekinthető volt ez a vízi vár. Ami egyébként majdnem végleg leromboltatott, olyan elhanyagolt állapotba került. Pedig elég régi az eredete, az első említés 1222-ből való. A legnagyobb csapás akkor érte a kastélyt, amikor a török szinte ellenállás nélkül elfoglalta és lerombolta. Kísérleteket tettek az újjáépítésére, azonban ez nem nagyon halad előre, így a tulajdonosok eladták az Esterházy családnak. Azonban Ők is elvesztették érdeklődésüket a kastély iránt (hiszen Kismarton és Fraknó is nagyon közel van ide), így teljesen leromlott a kastély. 1963-ban az elhanyagolás és a számtalan háború következtében a kastély olyan szánalmas állapotba került, hogy lebontását tervezték. Az utolsó pillanatban a Bolldorf-Reitstätter család megvette a kastély és gyönyörűen felújította eredeti pompájában. Kívülről nézve tényleg nagyon szép, belülről pedig csak nyaranta lehet megtekinteni.

Kobersdorf (Kabold), a vár

- Kohfidish (Gyepűfüzes), Erdődy kastély:

Most ismét egy kastéllyal foglalkozom, amit nem érdemes meglátogatni. Kérdezhetitek, hogy akkor miért mutatom be. Ennek két oka is van, az első, hogy ott voltam, a második az, hogy aki az osztrák utazását tervezi és az autóatlaszban ott a kastély és vár jele, akkor tudja, hogy nem érdemes oda menni (szerintem ez is egy információ).
A kastély a XVI. században épült, és igen nagyszabású vár volt a maga idejében. A város monográfiája szerint "A kiváló ízléssel és kényelemmel berendezett kastély mögött nagy kiterjedésű park, híres gyümölcsös és vadaskert terül el." A II. VH-ban a belső berendezés teljesen elpusztult. Most láttam néhány kocsit a kastély mellett, a térkép szerint a Polgármesteri Hivatal székel benne, de ez nem biztos.

Erdődy kastély

- Kornberg, Schloß Kornberg (Bardeau kastély):

A kastély eredete jó régi időre tehető, már 1284-ben említették. A XVI.-XVII. századokban a hadi várból fokozatosan átalakították lakó kastéllyá. 1871-ben történt az utolsó tulajdonosváltás, Counts of Bardeau (Bardeau család) szerezte meg, most is ott laknak. E miatt csak az udvarra lehet bemenni, ott étterem, különféle iparművészeti boltok, konferenciaterem, vinotéka található. A szép reneszánsz udvar minden estre nagyon látványos. Az viszont megállapítható, hogy mint rendezvényközpont nagyon jól működik (a viszonylag rossz idő ellenére is nagyon sokan voltak): van lovascentrum, házasságkötő terem, sokan jöttek vásárolni a boltokba, az étterem is tele volt, stb. Az egyértelmű, hogy a környék találkahelye, ahol sok mindent lehet csinálni (a kastély látogatást kivéve).

Schloß Kornberg

- Kufstein, Festung Kufstein:

Magyar szempontból az egyik legérdekesebb (és legszomorúbb) hely Ausztriában. A fellegvár könnyen megközelíthető, mivel a város közepén található, az Inn partján, egy magas dombon. A fellegvárba gyalog és kis siklóval is fel lehet jutni (a sikló ára benne van a jegyárban!). A várat már az 1200-as években említették. Mivel igen közel van a bajor határhoz, többször ki volt téve háborús eseményeknek, így többször váltott "tulajdonost" is. 1814-ben tért vissza véglegesen az osztrák államhoz. az I. világháború (a Nagy háború) után az osztrák állam eladta a várat Kufstein városnak, azt azóta is birtokolja.

Festung Kufstein - itt lehet gyalog feljutni

Festung Kufstein - a várba menő sikló

Az erődítményrendszer magyar vonatkozásában legérdekesebb része az ún. Császártorony, itt rendezték be a politikai foglyok celláit, de itt raboskodott Rózsa Sándor is (1857-1865 között, a 13-as cellában).

Festung Kufstein

Festung Kufstein - a Császár torony

Festung Kufstein, a Császár torony cellaszintje

Festung Kufstein, a Császár torony nevezetesebb rabjainak emlékfala

Festung Kufstein, a Császár torony, Rózsa Sándor cellája

A teljesség igénye nélkül néhány ismertebb magyar rab neve: Wesselényi Miklós, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Teleki Blanka, Lövey Klára.

Festung Kufstein, a Császár torony, Kazinczy Ferenc emléktáblája

Festung Kufstein, a Császár torony, Teleki Blanka és

Lövey Klára cellájának táblája

Bár egy kicsit kiesik a fellegvár egy gyors hétvégi kiruccanás körzetéből, azért mindenkinek ajánlom, aki erre tud kerülni (Tirol, Voralberg felé úgyis erre megy az autópálya, Svájc felé is elég gyorsan el lehet jutni erre felé).

- Kumberg, Schloß Kainberg:

Ahogy jöttem lefelé a kötélpályán a Schöckl nevű hegyről, a távolban megpillantottam egy igen szép és hatalmas kastélyt. Amikor leértem, megnéztem a térképen, hogy hol is található. Mivel nem volt messze (meg találtam egy átkötő utat), gyorsan oda is értem. Sajnos nem ért meglepetésként, hogy ez is magántulajdonban van és nem látogatható. Szerencsére legalább fényképeket tudtam készíteni róla.
Az eredete a XIII. századig vezethető vissza. Közel 300 évig a Kainbergek uralták, innen a nevének eredete. Több tulajdonos váltás után 1841-től a Wimpffen család birtokába került, a jelenlegi tulajdonosa Eduard Wimpffen gróf, aki családjával jelenleg is itt lakik.