Valljuk be, Hainburg nem igazán szerepel az elsődleges úti célok között. Mi is úgy kerültünk ide, hogy alapvetően Pozsonyt akartuk meglátogatni, de ott drágább volt a szállás, mint itt, valamint a kevés parkol hely miatt csak a szálloda mélygarázsában lehetett volna a kocsit tartani, ami + 15-20 Euró lett volna egy éjszakára. Így viszont az első napra beiktattunk 4 osztrák kastélyt (Orth an der Donau, Eckartsau, Schlosshof, Niederweiden), ami nagyon is megérte. Ezeket lásd a linkeken keresztül. Ráadásul Pozsony csak kb 8 km-re volt a várostól.
Visszatérve Hainburghoz. Már többször átmentünk a városon, de soha nem volt rá időnk. Azt is láttuk, hogy a város felett egy magasabb dombon van egy nagy várrom (Heimenburg (Hainburg) kastélyának romja). Most csak én egyedül mentem fel oda, a többiek bevásároltak a nagy bevásárló központban. Könnyű feljutni, mivel jól kiépített turista utak mennek fel oda (az egyik az Ungrtortól (Magyarkapu) indul fel a városfal mellett, a másiknál a Wienertor (Bécsi kapu) mellett kell felmenni autóval egy parkolóig (Schlossbergstrasse), onnan egy kicsit könnyebb feljutni. Az első esetben kb. 170 m-ről kell 291 m-re felmenni. Maga a várrom szépen karban tartott, nagyszerű körkilátás kapható onnan.
Kevés olyan város van, ahol szinte a teljes városfal megmaradt, ezek végül a várba (várromba) csatlakoznak be. Három városkapu létesült rajtuk, ezek közül az egyik a Magyarkapu. Nem mindenhol hozzáférhető, van olyan szakasz, ahol házak között fut. Ez is szépen karbantartott.
Maga a városközpont kicsi, igazán egy nevezetessége van, ez a Haydn-ház (legalább is két tábla van rajta Haydn-nel kapcsolatban). Az egész ügyről azt kell tudni, hogy "1683. július 11-én, a "második oszmán hadjáratban" a várost elfoglalták és teljesen elpusztították, a vár és az erődítmények súlyos károkat szenvedtek. A lakosság megpróbált a Fischertoron keresztül a Donauauenbe menekülni, de a kapuszárnyakat nem sikerült időben kinyitni. Tömegpánik és vérengzés tört ki a Halászkapu előtti szűk sikátorban (a sikátort a mészárlás emlékére ma "Vér sikátornak" hívják). A hagyomány szerint a város akkori 4000 körüli lakossága mellett a környékről is körülbelül ugyanennyien kerestek védelmet a városban. Ebből a több mint 8000 emberből 100 ember kivételével mindenki meghalt. A kevés túlélők egyike volt Wagner Thomas Haydn vándor bognár, Joseph és Michael Haydn nagyapja." (wikipedia). Így lett Haydn-unk.
Nagyon jó sétát lehet tenni a Duna parton, valamint a belváros több épülete éjszaka szépen ki van világítva.
Vissza a főoldalra (katalógus)
A beszámoló fotóalbuma ITT látható!
- a várrom:
- kilátás a várhegyről:
- a városfal:
- a város:
Vissza a főoldalra (katalógus)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése